E F E K T O R I A : 🗡️ Haunted 🗡️

2021. március 22., hétfő

🗡️ Haunted 🗡️

Hangos csattanás rázta meg a házat. A pofon égeti a bőröm, szinte lemarja azt. A fájdalom mulandó, de az előttem álló férfi véres tekintete feleleveníti azt.

Könnyek lepik el arcom, rengeteg alkalommal megtörtént már ez, könnycsatornáim mégsem tudtak hozzászokni.

Shin aki egykor felesküdött rá, hogy életünk végéig védelmezi fog, a hűtőhöz sétál. Ki vesz egy újabb soju-t, megnyitja és belekortyol. Lép egyet, koszos cipője alatt pedig megroppan valami. A padlóra néz és gúnyosan felnevet. Chen játék autója az, drága kisfiamé.

- Nem is tudom miért lett belőled anya, ennyire nem vagy képes, hogy elpakolj utána vagy megtanítsd őt, hogy ne hagyjon minden szét. Látszik hogy nekem nincs hozzá közöm, pont olyan selejt mint az anyja.

Bár valóban nem ő volt az apja, a fiam úgy szerette őt, mintha az volna.

Elhaladt mellettem, táskáját magához vette és egy szó nélkül a bejárati ajtóhoz indult,majd kilépett rajta. Kezem remegett miközben a pultba kapaszkodtam. Mindig eljátsszuk ezt és bármennyire is tudom visszajön, ennyi idő után is megszakad a szívem mikor elhagyja a házat. Hiánya értelmetlen okból de felemésztett.

Mögöttem ajtó nyitódik, gyors sebességgel fordulok meg és figyelem ahogy Shin újra végig sarazza a szőnyeget. Sosem bocsátott meg ilyen gyorsan bármit is tettem, mégis mosoly szökött az arcomra és szólásra nyitottam számat. Bíztam benne, hogy már most visszajön.

-Ne reménykedj, csak a telefonomat hagytam itt. Hozzád nem fogok érni többet, hülye lennék összeszedni valami komoly kis nemi betegséget, nem érsz te annyit. Ki tudja hol vagy mikor dolgozom vagy mit csinálsz a munkahelyeden.

Beszéd közben leguggolt és magához vette az említett tárgyat. Feloldotta telefont és a kijelzőt kezdte figyelni szeplős arcával. Barátaim ocsmány férfinak írták le, édesanyám egyenes viszolygott tőle, számomra mégis elképesztően jóképű volt.

-Nem akarsz valamit mondani? - Felhúzta szemöldökét és undorodva nézett végig rajtam. - Költői kérdés volt, nem várok választ. Biztos vagyok benne hogy most is próbálsz úgy tenni mintha te magad lennél az áldozat. Sosem veszed észre mikor hibázol, pedig én mindent megtettem érted meg a porontyodért.

Nagyot nyelek de nem szólalok meg. Lassan egy éve él velünk kisebb nagyon megszakításokkal, mégsem adott bele soha az ételbe, a ház költségeibe vagy bármi másba. Eljárt ugyan dolgozni de a pénzt sosem osztotta meg velünk, én mégsem foglalkoztam ezzel. Meggyújtja a cigarettát amit a szekrényen talál és beleszív, mikor egy nyíló szoba ajtó hangját hallom meg. Chen lépked a nappaliba, álmos szemeit ránk mereszti és ugyan csak 5 éves, azonnal rájön mi is történik. Pici szemei könnyesek lesznek és a férfihoz lép.

-Ne menj el, ígérem jó leszek apa. - szemeim kikerednek ahogy volt páromé is,sosem nevezte még így. Shin orrlyukai kitágulnak, ökölbe szorítja kezét, én pedig épphogy csak eltudom húzni Chen-t, az ütés pedig engem ér. Vörös folyadék szivárog be félig nyitott ajkaimon, nem tudom feldolgozni az előbb történt pillanatokat. Képes lett volna megütni őt? Mérhetetlen harag jár át, szerelmem olyan erős volt iránta hogy tucatnyi ütést is elviseltem tőle, úgy gondoltam megérdemlem, na de hogy a fiam? Minden bátorságomat összekaparva, löktem egyet az előttem állón és üvöltve figyeltem ahogy megbotlik lábában, majd az üvegből készített terasz ajtót áttörve, kizuhan a pázsitra. Szívem zakatolt ,tudtam most szörnyen dühös lehet, hiszen még sosem támadtam vissza. Fejemben futkostak a gondolatok,másodperceim voltak. "Menekülj,fogd a fiad és fuss!"

De a lábam nem mozdult. Tudtam,hogy vagy itt vége lesz mindennek vagy az életem ,de legfőképp a gyermekem élete örökre a menekülésről, a bujkálásról fog szólni. És akkor megláttam… Ott volt az asztalon. Fényesen csillogott ,ahogy rásütött a kintről besütő nap fénye. Jobb kezemmel felemeltem és megmarkoltam, a ballal pedig a kisfiamat szorítottam a hátam mögé. Villanásnyi idő telt csak el és a következő pillanatban már előttem is volt. A földről felpattanva, szinte rám vetette magát. Hajában csillogtak az üvegszilánkok, száját szitkozódások hagyták el.

Aztán megállt az idő. Csend lett, néma csend. Szemébe néztem és nem láttam már a szerelmes buta fruskát. Egy erős nőt láttam. Egy fájdalommal és megalkuvásokkal teli, de erős nőt, aki bármit megtenne a gyermekéért! Bármit…

-Anya!

Felpillantok Chen-re és rám villanó mosolyát figyelem. Épp dobozokba pakoljuk kis életünket. Zsúfolt hónapunk volt. Gyámügy, rendőrség, a szomszédok tekintetei....

Önvédelem! Ez a szó mindent megváltoztatott. Azt hiszem eddig nem is ismertem.

Magamat sosem védtem meg de mikor rájöttem ,hogy a kisfiamat csak én óvhatom meg ,akkor megtanultam ezt a szót! Vicces mennyi minden megtud változni percek alatt, mi minden történhet. Szerelmes érzelmek születhetnek és múlhatnak el, pont mint a rossz álmok. Pillanatok alatt.

7 megjegyzés

Selly Dusk2021. március 29. 8:47
Szia!
Húha, mi minden volt itt! Egy elég nagy problémát tártál elénk, és szerintem jól ábrázoltad a nő karakterét, aki fél és meghunyászkodik, az erőszakos férfiét és az ártatlan gyerekét. Egy kicsit hiányoltam kifejtéseket, hogy miért kapta a pofont, miért bocsájtott meg újra és újra, miért hívja ribancnak. A nő részéről is lehetett volna több kifejtés, de azért át tudtad adni azt a vak szerelmet, vagy inkább függést, amit valami rejtélyes okból a férfi iránt táplált. Ám én nem éreztem azt az erős nőt, aki a gyermekéért megtenne bármit, ahogy írtad. Oké, azonnal ugrott és tényleg önvédelemből tette, amit, de ami a fejében zajlott le, nekem teljesen ellentmondásos volt a korábbi sorokkal. Úgy éreztem, hogy attól, hogy a fiát védelmezi mindenáron, az a bántalmazott és mégis szerelmes nő nem fog egyik pillanatról eltűnni.

Lehet, hogy idő-és ihlethiány miatt, de elég sok vessző hibád akadt, és bár nem vagyok profi benne, de feltűntek olyan helyen a hiányai, ahol nagyon nem szabadna.
pl. Shin, aki felesküdött rá
Kezem remegett, miközben a pultba kapaszkodtam.
megszakad a szívem, mikor elhagyja a házat
Hiánya értelmetlen okból, de felemésztett.
figyelem, ahogy Shin újra
Biztos vagyok benne, hogy most is próbálsz úgy tenni, mintha te magad lennél az áldozat.

Csakhogy pár kijavított példát említsek, az 'és' előtti vesszőket inkább másra hagyom xd
Köszönöm, hogy olvashattam!
VálaszTörlés
Válaszok
김산디2021. március 30. 4:00
Szia^^
Amit legelőször megemlítenék, hogy végig ugráltál a jelen és a múlt időben megfogalmazott mondatok között.
És hát komoly témát választottál, de jesszusom, fel nem tudom fogni, mi volt egy kicsit is szimpatikus a nőnek ezen a férfin? Valahogy nekem nem igazán jöttek át az érzések. A pasi végig rendkívül irritált… Nem tudom, de nekem úgy jobban átjött volna, ha nagy kontrasztot állítottál volna fel egykori és mostani énje közt. Pl. leírhattad volna, milyen figyelmes volt az első randin, miért szeretett bele egyáltalán a nő? És utána hogy ahhoz képest most milyen… Vagy akár még azt is el tudnám képzelni, hogy ugyanazon a napon előtte még szerelmes pillanatokat éltek meg, aztán hirtelen kitört belőle ez a vadállat énje… Hogy mindennap hol kedves, hol vadállat…
És a kisfiú kérését sem tudtam hitelesnek venni pont emiatt. Értem én, hogy örült, hogy lett egy apukája, de egy öt éves gyerek szerintem már nem hülye… És annak ellenére nem félt a pasitól, ahogy viselkedett? Itt szintén kellett volna néhány utalás, hogy vele is voltak gyengéd pillanatai, vagy nem tudom…
Meg nekem ebben a kis terjedelemben olyan gyorsan történtek a dolgok egymás után…
Ja, és még annyi észrevételem lenne, hogy a Chen névnél, amikor ragozva van, nem kell kötőjelet tenni. Egyik névnél sem kell, amelyik mássalhangzóra végződik. Pl. annál kéne, hogy Jackie vagy Hope, stb.
Köszönöm, hogy olvashattam, és remélem, nem bántottalak meg most ezzel a kommenttel^^
VálaszTörlés
Válaszok
VLING VLING 2021. április 1. 0:04
Szia!

Huh, hát megint nagyon kemény témát választottál, nehéz is róla írni is meg olvasni is szerintem. Bár egyetértek a többiekkel, nekem sem tűnt olyannak ez a nő, hogy ezt tenné azzal a férfival, akibe ennyire szerelmes, valahogy nem jött át az belőle, hogy képes lenne megtenni. Az volt a baj, hogy nem volt atfedes. Nagyon szerelmesből és gyengéből lett olyan, aki bármire képes a gyermekéért, így sajnos nekem nem tűnt olyan embernek, aki ténylegesen meg is tenné, bár igaz, nem tudom mire képes az anyai ösztön. Túl gyorsan történtek a dolgok, meg nekem egy kicsit összevissza is voltak a gondolatok, az egyik pillanatba ez volt, a másikba meg már valami teljesen más.

Sok vesszőhibad is volt, de ezeket hamar meglehet tanulni, lásd én se voltam soha toppon a vesszokkel, aztán szerencsére már egyre kevesebb alkalommal vétek ilyen hibat :D

köszönöm, hogy olvashattam, hajrá továbbra is!^^
VálaszTörlés
Válaszok
Vivienne2021. április 1. 1:26
Szia!

Hát én nem tudom elképzelni, hogy hogyan lehet egy nő szerelmes egy ilyen férfiba, aki többször megverte, egyáltalán hogy… Hát felfoghatatlan nekem, undorító az egész ember, és borzalmas ez a téma, ami sajnos nagyon is valóságos. Egy felnőtt nő, akinek ráadásul gyereke van, szerintem legyen olyan érett, hogy a rohadt rózsaszín ködöt még csak meg se engedi magának, hogy elvakítsa, mert nem csak saját magáért felelős, hanem a gyerekért is, és itt nem is tudtam annyira, együttérző lenn a nővel kapcsolatban, mert kitette ennek a gyereket, akinek semmi közének nem kellett volna lennie ehhez a szörnyeteghez. Azt meg csak reméltem, hogy a gyereke nem látta, amikor leszúrta. Én is így éreztem, hogy túl hirtelen volt a váltás, egyáltalán a szerelem jelenlétét nem értettem, aztán egy perccel később már megöli, mert kijön belőle az anyai ösztön, de akkor az hol volt eddig? Nem csak a férfi, de a nő se volt nekem nagyon szimpatikus. :/ Egyedül a kis Chen fiúcska. Azt picit furcsállottam, hogy hogyan tud csak úgy mosolyogni egy ilyen után, mert ha apukájának tekintette a férfit, akkor miután meg is halt, akkor is azt gondolnám, hogy sírni fog, mégha fájdalmat is okozott nekik, mert a kicsik nem nagyon fogják fel ezt úgy.

Tényleg nagyon sokszor ugráltál a jelen és a múlt idő közt, akár egy mondatban is, ha visszaolvasod, szerintem észreveszed ezeket, de kiírtam rögtön az elejéről egy példát: "Könnyek lepik el az arcom..." itt jelenidőben írtál, de a mondat másik felében átváltottál múltra: "...mégsem tudtak hozzászokni."
Vesszőhiba is sok volt, leginkább ezek elől maradt le: aki, miközben, mikor, de, ahogy. Illetve az „és” elől is sokszor, de azt nehezebb észrevenni, az előbbiek fontosabbak, úgy gondolom. Pár apró hiba is volt: „ki vesz, végig sarazza” – ezeket egyben kell írni.

Remélem, hogy legközelebb kicsit boldogabb témával fogsz jönni, mert a dal is olyan kis szerelmes. Várlak a következőben! ^^
VálaszTörlés
Válaszok
AnneD2021. április 5. 6:45
Szia!
Hát tényleg ez egy szörnyű téma, és sajnos nekem nem is igazán jött úgy alapvetően. Szerintem nagyon gyenge karakter volt a nő, én nem is tudom hogy hagyhatja valaki akár rövid ideig, amit ő hagyott. Még ha az ember saját magáért nem is, de a gyerekéért be kéne lássa, ha ennyire rossz a helyzetben van.
Huh, hát tényleg szörnyű volt az is, hogy leszúrta, persze muszáj volt önvédelemből, de hát miért kellett idáig elfajulnia a dolgoknak. Ha egy ember egy valaki üt, az mást is fog, sajnálom, hogy erre az anyuka nem jött rá időben.
Tényleg nagyon sok vesszőhibád is volt, meg nagyon ugráltál az igeidőkben is, meg engem ami nagyon zavar még mindig, hogy nem teszel szóközt a gondolatjel után. Remélem, hogy ezekre lassan sikerül már odafigyelned, mert hát mind azért vagyunk itt, hogy fejlődjünk :D
Remélem én is, hogy valamikor már egy kicsit boldogabb témáról is olvashatunk tőled!
Köszönöm, hogy olvashattam!
VálaszTörlés
Válaszok
Minirigó xX2021. április 10. 9:50
Szia

Hát ez egy nehéz téma volt és hát... Nem tudom, hogy mennyire sikerült átéreznem. Mivel az elején le lett ribancozva a nő, arra gondoltam, hogy oké, oké a csávó faszfej, na de a nő mit követett el? Akkor ő is sáros? Aztán elég csapongóak voltak a gondolatok, ami nem is baj, de én úgy vettem észre, hogy az igeidőben is néha váltakozott a novella, ráadásul betűk maradtak le, meg sok helyesírási hiba volt ami kizökkentett.

A végén pedig... Nem tudom, nekem valahogy nem jött át, hogy egy ilyen rövid idő alatt az a szerelem eltűnik és átmegy gyilkosságba. Ráadásul úgy, hogy eddig mennyi mindent megbocsátott neki, és hogy mennyi szülő hagyja, hogy bántalmazzák a gyerekét, mert fél a következményektől. Ő pedig rögtön még meg is ölte. Szóval nekem kicsit gyors volt ez a nagy személyiség változás, mintha nem is ugyanaz a karakter lett volna.

Köszönöm, hogy olvashattam!
VálaszTörlés
Válaszok
_Akira_Asato_2021. április 17. 6:31
Szia~~ ^^
Először is bocsánat, amiért csak most értem ide!

Ez egy nehéz, szörnyű téma, és ahhoz képest nekem átjött. Viszont sok helyesírási hiba volt, ami megszakított, ezeknek zömét már megemlítették előttem, úgyhogy, ha nem haragszol meg nem írnám le huszadjára ugyanazt, amit a többiek is megemlítettek. Azzal, hogy én is leírom nem segítek...
Nagyon, de tényleg nagyon sok vesszőhibád volt most, ami engem eléggé kizökkentett.
Az igeidőkben is ugráltál, például volt pár olyan mondatod, aminek az eleje múlt a vége jelen, vagy pont fordítva volt. Ez nekem nem kicsit zavart be, mert nem úgy éreztem, mintha nem tudtad volna eldönteni, hogy most akkor jelen vagy múlt időben írd meg.

Azt felettébb furcsálltam - amit a többiek is írtak már előttem -, hogy a női főszereplőnk tűrte az ütéseket, igazából teljesen hagyta magát, mert szerelmes volt. Nos, nekem az a véleményem, hogyha szereti, akkor nem szeret ki belőle ilyen hirtelen, és öli meg, mert meg akarta ütni a fiát. Mármint, nem azzal a probléma, hogy a gyereket védi, mert hasonló esetben én is a gyerekem védeném, de ha szeretek valakit, akkor nekem lehetetlen lenne egy ilyen után kinyírni.
Bár lehet, hogy itt az történt, hogy a nő abba a hitbe ringatta magát, hogy szereti vagy mit tudom én, és amikor kezet emelet a fiára, akkor ez megváltozott a fejében és kinyírta. Mindenesetre ez nekem szürreális volt.

Egyáltalán nem akartalak megbántani, ha pedig sikerült, akkor sajnálom, nem akartam. Szeretnék segíteni abban, hogy fejlődj, mert ugye, ezért vagyunk itt ^^

Köszönöm, hogy olvashattam! Remélem, hogy valamikor vidámabb témában is olvashatok tőled, mert ha jól emlékszem, akkor eddig csak hasonló, letargikusabb témákról írtál, ami nincs baj ^^
VálaszTörlés
Válaszok

Megjegyzés hozzáadása